Plébániánk Karitász munkatársai általában csöndben teszik a dolgukat. Túl nagy zajt akkor sem csapnak, ha mindanniyan együtt vannak, hiszen számuk nem sok. Éveik száma nem titok, átlagot számítva is beleesnének a “korábban születettek” megtisztelő besorolásba. Dacára, hogy akad egy fiatalkánk is. 

Kár, hogy kevesen tudják: a Karitász munkában nincsen minimum életkor meghatározva. Fiatalos kedvvel, tenni akarással, jó szóval úgy és annyian amennyien - jelen vagyunk a házi beteglátogatásban. Két fős kontingensünk kérésre felkeresi kórházba került híveinket, vagy a beteg otthonába viszi a Szentostyát.
Ha a pandémiás helyzet megengedi, ünnepekhez kötött szeretet-vendégség alkalmával 50-60 ismerős is összegyülekezik a Közösségi Házban. A szükségben lévőket szerény anyagi eszközeinkkel is támogatjuk. A rendszeres Szent Antal perselypénzből élelmiszerjegyeket veszünk és osztunk szét alkalmi és állandó támogatottjaink között. Évente többször, meghirdetett időben tartott tartós élelmiszer-gyűjtés során a hívek által adományozott javakat eljuttatjuk azokhoz, akik szükséget szenvednek. Karácsonykor is támogatjuk a rászorulókat.
Kéthetenként a Karitász vásáron alkalmain rendszeres látogatók fordulnak meg. Pillanatnyilag a ruhák fogadását szüneteltetjük, mert rengeteg érkezett, egyszer 56 zsák ruhát vittünk a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz. Egy ház a mi anyagi erőnkből is épül a Székelyföldön, illetve keresztszülőséget is vállaltunk a csángó gyerekek beiskoláztatása kapcsán.
Szeretnénk többen lenni - többet tenni. Adunk, kapunk. "Szolgálunk és Kérünk...".
 
Hernád Sándor diákónus