Keresztek és Mária ábrázolások

Templomunk területén található feszületek és Mária ábrázolások. Vigyázat, a Szentmihályi Szűzanya szobor leírása érdekes történetet rejt!

Feszületek:

Feszület a Csömöri út és az Iskola utca sarkán

Ez a sokak által ismert feszület forgalmas helyen áll, a Szent-Györgyi Albert Általános Iskola sarkán, a Csömöri út és az Iskola utca találkozásánál. 
A kőkereszt talpazatán elhelyezett tábla tanúsága szerint 1927-ben Payer Willibáld és neje, Paróczay Ilona emeltette szeretett Lacika nevű fiúk emlékére.
Payer Willibáld ismert építőmester volt Szentmihályon.Ma építési vállalkozónak hívnánk (a régebbi elnevezés valahogy nagyobb tiszteletet mutatott a szakma iránt, igaz valószínűleg a viselője is köztiszteletben állhatott). Több iskola építése is a nevéhez fűződik a múlt század első évtizedeiben.
A tábla alján pedig ez áll: Imádunk Téged Krisztus és áldunk Téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot!

Feszület az Ida utca és a Párta utca sarkán

Az Ida utcai feszület is sokaknak ismerős lehet. A Szent Imre templom kertjében áll, a Párta utca sarkán. (Pichler István rákosszentmihályi plébános vásárolta meg a 600 négyszögöl területű sarok-telket, majd 1928-ban fogott hozzá a templomépítéshez. A Szent Imre tiszteletére emelt templom végül 1930-ban készült el. A telek sarkán álló kereszt azonban korábbi, 1908-asévszám áll rajta.) A feltehetően betonból készült kereszten egy bronz színű – igényesen megalkotott – korpusz látható. A kereszt és a rajta függő Krisztus-ábrázolás arányai nem teljesen illenek össze, így a Megváltó mintha lebegne a kereszt előtt, ezzel még nagyobb hatást fejt ki a szemlélődőre.
Ha arra járunk vessünk egy pillantást erre a szép feszülete … és egy keresztet magunkra.

Feszület a Mária és a Szentkorona utca sarkán

Szentmihály első kőkeresztjét 1890 nyarán Müller Antal, Rákosszentmihály egyik főalapító polgára (aki az Országos Kaszinó vendéglőse, a helyi lóvasúttársaság egyik alapítója és igazgatósági tagja volt) állította fel villája előtt, kertje szegletén, a Mária és Szentkorona utca (ma a Mária utca 87. számú ház) sarkán, nagy ünnepség keretében.
Kratochwill József plébános szentelte fel.

Feszület a Rózsa utca és a Budapesti út sarkán

Hitünk egyik alapja, hogy Krisztus megváltásunkért hordozta a keresztjét. Magunknak is hordoznunk kell a sajátunkat, ha olykor lelkierőt is kell hozzá gyűjtenünk. De keresztjei, sőt Mária ábrázolásai az egyházközségnek is vannak. A következő lapszámokban mutatjuk fényképüket és a helyszíneiket. Ha arra járunk, vagy csak elsuhanunk egy járműben mellettük, vessünk egy kis keresztet és mondjunk egy hálaadó fohászt „keresztjeinkért”.
A kerület egyik eldugottabb részén, Rózsa utca – Budapesti út sarkán áll ez a feszület. Jó látni, hogy friss vágott és cserepes virágok díszítik környezetét, mécsesek is szép számmal sorakoznak lábánál.
Sajnos 2020-ban egy közúti figyelmetlenség (rongálás?) miatt a keresztet meg kellett javítani, illetve környezetét rendbe hozni. 2020. november 28-án került sor az ünnepélyes megáldására.

Mária szobrok és ábrázolások:

Mária kerámia a Szent korona utca és és Rákóczi út sarkán

A Szent korona utca és Rákóczi út sarkán eredetileg Szentháromság kép állt, melyet még 1873-ban Schmiedlechner György, Szentmihály legrégebbi polgára, molnár-pékmester, volt nemzetőr (?) állíttatott. 1933-ban Beroll Mátyásné férje emlékére a fa szerkezet helyére műkő talpazatot csináltatott. Az egyházközség, Horváth Zoltán plébános javaslatára a befoglaló keretbe 2004-ben Szűz Máriát ábrázoló „modern” kerámia képet helyeztetett.

Lourdes-i Szűz Mária barlang a Párta utca- Ida utca sarkán

A Párta utca- Ida utca sarkán álló Szent Imre templom kertjében egy kedves kis lourdes-i barlang indít minket imára, mely 1993-ban épült a templomkertben. 
Emléket állít Szűz Mária jelenéseinek, aki az akkor tizennégy éves Soubirous Szent Bernadettnek jelent meg 18 alkalommal 1858-ban. Ha arra járunk, mondjunk egy fohászt Égi Édesanyánknak!

Urunk, Jézus Krisztus, aki a kereszt súlya alatt megalázkodva
kinyilatkoztattad a világnak megváltásod árát,
add meg minden embernek a hit világosságát, 
hogy fölismerve Benned Isten és az ember Szenvedő Szolgáját,
legyen bátorságuk követni Téged ugyanezen az úton,
mely a kereszten és a kiüresedésen át a vég nélküli életbe vezet.
Amen.
(II.János Pál pápa imádsága a kereszthez)

Szentmihályi Szűzanya szobor a Rákosi út és Mária utca sarkán

A Rákosi út és Mária utca sarkán álló Mária szobrot nagyon sokan ismerik és szeretik. Van róla egy kedves, szívmelengető történet, melyben Ottó bácsi, bátorsággal, furfanggal, és sok bátor és önzetlen ember segítséggel megmentette a szobrot.

A szobor egy forgalmas út mellett áll. Sokszor találni friss virágot is a talpazatán álló virágtartókban. Szent Fiát a karjában tartó Szent Szűz alakját galambdúcos faragott székelykapu veszi körül, tetején két fakereszttel.

A története röviden: „Szentmihályi Szűzanya” szobrot 1908 augusztus végén Nagy Ferenc állította saját telkének lemetszett szegletén, minden előzetes engedély nélkül. A telken 1951-től az Orosházi család élt.
A negyvenes évek végén az ötvenes évek elején az akkori hatalom sok mindent meg akart változtatni. Az egyháznak is nekiment. Szétzavarta a szerzetesrendeket, államosította az egyházi iskolákat, papokat, egyházi vezetőket zárt börtönbe, templomokat rombolt le vagy zárt be, minden fronton felvette a harcot az egyház ellen. Zavarták őket a köztéri egyházi szimbólumok is.
A mi Mária szobrunk is felkerült a listájukra, 1953-ban ledöntötték, de a házaspár pártfogásába vette, és ismét felállíttatta
A szobor kálváriája ezzel még nem ért véget, mivel nyíltan nem merték eltávolítani,nagy ravaszan kitalálták 1964-ben, hogy szélesíteni kell a Rákosi utat.
Az akkori XVI. kerületi Tanács fel is szólította a Rákosi úti lakosokat, hogy mindenkinek 3 méterrel beljebb kell vinni a kerítését, mert útépítés céljára a kerületi Tanács kisajátítja a területet. Mindenki saját költségére végezze el a munkát, aki a megadott határidőre nem végzi el, annak a Tanács elvégezteti és kirója a költséget. Abban az időben ez így működött.
Nagyon sok Rákosi úti lakos bajba került, de bajba került a Mária szobor is, mely így az út közepére került, tehát le kell bontani! No de hát ez volt a cél az útszélesítéssel!
A Rákosi út, Mária utca sarkán abban az időben az Orosházi család élt. Szép kis házat építettek fel ezek a szorgalmas, vidékről menekült emberek. A telkük sarkában, az utcára nyílva állt a Mária szobor.
Közeledett a kijelölt határidő. Ki beljebb vitte a kerítését, ki nem – mondván lesz, ami lesz. Orosháziéknál sem mozdult a kerítés. Az utolsó héten már készülődtek az útépítők, hogy bontják a szobrot, amikor a határidő lejártának az éjszakáján megjelent egy darus kocsi, néhány ügyes, fürge ember Orosházi Ottó bácsi vezetésével. Megemelték a szobrot talapzatostól, mindenestől együtt, 3 méterrel beljebb tették, de már a telken belülre, hozzáigazították a kerítést, és az éj leple alatt nagy csendben és titokban villámgyorsan elvégezték a munkát. A reggel kiérkező bontóbrigád nagy megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a Mária szobor 3 méterrel beljebb, az Orosháziék telkén áll. Nincs mit elbontani!
Természetesen kiszállt minden hivatalos ember: tanácselnök, párttitkár, hivatalnokok, rendőrség. Ottó bácsit elvitték.
Utólag ő így mesélte el: agyba-főbe verték, de ő mindig csak azt bizonygatta, hogy bizony nem tud semmiről, ő aznap éjszakai műszakban dolgozott az Ikarusban, tehát nem is lehetett ott. Reggel, amikor hazajött látta, hogy a szobor beljebb van, de azt gondolta, hogy éjszaka az építőmunkások dolgoztak, mert nappal nem merik elvégezni a munkát. No, lett ő büdös kuláktól kezdve minden ezek után!
Felkeresték a munkahelyét. De ott igazolták, hogy éjszakai műszakban volt. Hát természetes! Onnan jött ki a darus kocsi, meg néhány ember a műszakból, valami ügyes trükkel. Szépen elvégezték a munkát, aztán visszamentek.
A rendőrség néhány szomszédnál is érdeklődött. Mit láttak, mit hallottak az éjszaka? Jó emberek laktak a környéken. Érdekes módon senki nem látott, nem hallott semmit azon az éjszakán.
Természetesen a Rákosi út szélesítése ezek után okafogyottá vált. A hatalomnak sem pénze, sem erkölcsi ereje nem volt megvalósítására.
Aki addig bevitte a kerítését az bánta, mert elvették a területét, aki nem az kuncogott a markában, hogy érdemes volt ellenállni. Azóta olyan rendezetlen a Rákosi út, hogy hol kijjebb, hol beljebb ugrál a kerítések vonalvezetése.
Történelmünk folyamán láttunk már példát arra, hogy néhány ember bátor tette, fellépése még a túlerőben lévő hatalommal szemben is eredményes lehet.
Történelmi időt élünk ma is. Hol szobrot, hol hazát kell menteni! Bátor magyar emberekre mindig szükség lesz!

A család egyetlen élő tagja, Bucsiné Orosházi Éva elmondása alapján összeállította: Morvay Árpád

A szobor felirata: „Isten dicsőségére és Szűz Mária, Magyarország Patrónája tiszteletére emelte Nagy Ferencz 1908-ban”.
Orosházi Marika néni 2008-ban egy székelykaput faragtatott Erdélyben Gyurka Istvánnal (Mikóújfalu) a szobor fölé, hogy védje az idő viszontagságaitól, felcsiszoltatta a talapzatot, és új világítást tetetett fel, hogy a Szűzanya esti fényben is köszöntse a hazatérőket és a zarándokokat. 2011-ben felkerült a Szűzanya szobor talapzatára a Mária Út m+ jele is. A zarándokút egy stációjává vált ez a szobor.

Forrás: http://mariamaraton.mariaut.hu/tart-farticle-156-463-1/Mariaszobor_Rakosszentmihaly