A szeretet-szolgálat kezdettől fogva hozzátartozik Egyházunk életéhez. Plébániánk Karitász munkatársai általában csöndben teszik a dolgukat. Túl nagy zajt akkor sem csapunk, ha mindannyian együtt vagyunk, hiszen lészámunk is szerény. Éveink száma szerint beleesnénk a “korábban születettek” besorolásba. Alkalmi segítőink is ebből a korcsoportból verbuválódnak. „Szegények mindig lesznek veletek..” – halljuk Jézus figyelmeztető szavát. Vannak igazán rászorulók, őket a legnehezebb feltalálni. Vannak mester-kéregetők, csövesek, segély-vadászok. Ők is megtalálnak minket. Kár, hogy kevesen tudják: a Karitász munkában nincsen minimum életkor. Jelen vagyunk a házi beteglátogatásban, vagy éppen a  kórházban tesszük ezt. Ünnephez közeli Szeretet-vendégség alkalmával 20-30 ismerős is összegyülekezik a Közösségi Házban évente két alkalommal. Vidám, dalos, verses keresztény teadélután. A szükségben lévőket szerény anyagi eszközeinkkel is támogatjuk. A rendszeres Szent Antal perselypénzből élelmiszerjegyeket veszünk és osztunk szét állandó támogatottjaink között. Évente kétszer meghirdetett időben tartott tartós élelmiszer-gyűjtés során a hívek által adományozott javakat eljuttatjuk azokhoz, akik szükséget szenvednek. Karácsonykor inkább anyagi eszközökkel támogatjuk a rászorulókat. A ruhák fogadását szüneteltetjük, mert általában többet hoznak, mint amennyit elvisznek, s a végén gondot jelent elszállíttatásuk.  Szeretnénk többen lenni - többet tenni. Jelzést, tanácsot, észrevételt, elfogadunk. Adunk, kapunk. "Szolgálunk és Kérünk...".

Hernád Sándor diakónus