Rákosszentmihályi Szent Mihály Plébániatemplom

Rövid történelem:

A mai Rákosszentmihály a török hódoltságig a Nyulak szigetén (a mai Margitszigeten) élő apácák birtoka volt Szent-Mihály majd Puszta-szentmihály néven. Szent Mihály tiszteletére emelt templommal és plébániával rendelkezett. Ezek alapfalai 1864-ben még álltak, később a falakat elhordták, helyük hitelesen már nem állapítható meg. A török megszállás alatt a település elpusztult. A terület újratelepülése az 1800-as évek közepe táján indul meg, a korábbi nagybirtok parcellázása 1870-ben kezdődött. 1900-tól neve Rákos-szent-Mihály. 1902-ben Csömör községből kivált, és Rákosszentmihály néven 1904-ben önálló községgé lett. 1950 óta a környező községekkel együtt alkotják Budapest XVI. kerületét. Egyházilag Csömör fíliája volt 1902-ig, önálló lelkészséggé vált 1904-ben, ettől kezdve vannak önálló anyakönyveink. 1927-ben Hanauer Á. István püspök plébániai rangra emelte. 1993-ban a Váci Püspökségtől az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyéhez került.

A gyors ütemben elkészült templomot 1902. október 5-én, a templombúcsú napján Matejkó Vilmos kerületi esperes áldotta meg "Isten dicsőségére és védőszentünk, Szent Mihály főangyal tiszteletére".

1937-ben kibővítették a templomot Szabó József tervei alapján, Lantos András kivitelezésében. Ekkor nyerte el jelenlegi méreteit. A bővítés kapcsán a templom keleti falát elbontották, így áldozatul estek a Spannraft Ágoston által festett korábbi freskók. Az új, szentély alatti részen kriptát alakítottak ki. 1937. október 17-én volt a templom megáldása. A II. világháborúban megrongálódott a templomtorony és a tetőzet. Az ablakok betörtek. 1946-ban helyreállították a háborús sérüléseket, 1954-ben került helyére az újonnan készült oltárkép. 1960-ban készült el a Szent Anna oltár. Ezek után 1960-ban dr. Szabó Imre püspök felszentelte, konszekrálta a templomot, a falakon elhelyezett 12 kis keresztet később, a templomfestés alkalmával lefestették. 1970-1978 között a templom felszerelésének korszerűsítése, javítása és a belső festés készült el. Az új liturgikus tér 1976-1978 között Bozó Gyula tervezésében és kivitelezésében készült. 1995-ben külső felújítást, templomajtók festését, és a tető szükséges javításait végeztek.

A templom leírása:
Homlokzati középtornyos, órával rendelkező nyerstégla burkolatú épület.
 Bélletes, kettős oszloppal díszített kapuval.
Mennyezete rabic szerkezetű keresztboltozat, melyet szélesebb részén négy kőoszlop tart.

Szentélye egyenes záródású, gótikus főoltárral. Az oltárképen Szent Mihály áll kivont karddal, felül Szentlélek galamb alakjában, körülötte a menny lakói a földiekről való gondoskodás közben. Alul balra az Angyali Üdvözlet, jobbra Rafael főangyal Tóbiással.
A főoltárt Komáromy László rákospalotai oltárépítő készítette. Menzája fenyőfából készült, a faragott aranyozott részeket hársfából faragták (azóta négy ízben átalakították). A szembemiséző oltár amerikai diófából készült. Középen az Isten Báránya látható mozaiklapon. 1982-ből való az új keresztelőkút. A padokat Orsay József helybeli asztalos készítette 1931-ben.
A templomnak három mellékoltára van. A jobb oldali a Fájdalmas Szűz, magyar szentek: Szent István, Szent László, Szent Erzsébet, Szent Imre fafaragású szobraival. A bal-oldalon a Szent Kereszt oltára áll Szent Péter, Szent Pál, Szűz Mária és Szent János szobrával. Elől, jobb oldalon a Szent Anna oltár. Középső képén Szent Annát látjuk varrás közben, a hozzásimuló gyermek Szűz Máriával. Két oldalon Szent Júdás Tádé illetve Lisieux-i Szent Teréz rózsákkal. Benedek Katalin festette 1960-ban.
A templomban elől, baloldalon találjuk Lourdes-i Mária szobrát, egyszerű talapzaton, mindig sok virággal ékesítve.
A keresztút készítője Kuff Ferenc szobrász. A templom építésével egy időben készítették, és 1903-ban szentelték fel.
Az üvegablakok Waltherr Gida műhelyében készültek. Az eredeti ablakokból sajnos csak kettő élte túl a háború viszontagságait. A két hátsó, 1903-ból eredeti állapotban megmaradt üvegablak Szent Katalint és Szent Józsefet ábrázolja.

 , Szent József:  
A háború alatt kitört ablakok pótlása Palka József műhelyében készültek: Szent Lászlót, Szent Ilonát, Szent Istvánt, a másik oldalon Szent Alajost és Szent Margitot ábrázolják.  

 , 

, 

 

 

A templomnak két harangja van, az egyikSzűz Mária, a másikSzent Mihály tiszteletére szólal meg, Thury János műhelyében készültek 1903 ill. 1904-ben. Orgonája 1906-ból Rieger Ottó budapesti gyárából származik. 1984-ben Váradi Ottó orgonaépítő teljesen felújította.
1996 márciusa óta lehetőség van a templomban urnás temetkezésre.
A templomban elhelyezett szobrok:
               bal oldalon, elől, a bal oldali kijáratban Szent Júdás Tádé
               hátul Szent Rita, Szent József és Szent Antal

2000 utáni templom felújítási munkák:
2000-ben új plébános, Horváth Zoltán érkezésével, nagy lendülettel indultak meg a templom korszerűsítési, felújítási munkái, készülődve a templom építésének századik évfordulójára.
Az első években került sor az elektromos hálózat átépítésére, új világító testeket és új hangosító berendezést kapott a templom. 2004-ben a torony, majd a templomtető teljes külső és belső felújítása készült el 2006-ra. Tovább folytatódott a felújítási munka a templomfalak víztelenítésével, így a 2007-es búcsúnk ünnepét a belsőleg is átrendezett, újrafestett templo-munkban ünnepelhettük. Az utóbbi munkákat már új plébánosunk, Urbán Gábor atya vezette.
2008-13 között a templom további belső terei is megújultak: alagsor, sekrestye, sőt a bejárati ajtók, külső belső korlátok és bejárati lépcsők is megszépültek.
        

2014-ben kezdődött nagy álmunk, az orgona felújítása és bővítése. A PRESTANT Bt tervei és ajánlata alapján új, elektromechanikus vezérlésű játszóasztal készült, új szélládákkal, 2+3 új regiszterrel. Új sípokkal bővült az orgonánk, és új, csendes motorral két éves átalakítás után 2016-ra készült el. Az új hangszer zenei megformálása dr. Bednarik Anasztázia orgonaszakértő munkáját dicséri. A két éves átalakítási munka teljes költsége/beleértve a kőműves-, asztalos-, festő-, villanyszerelési munkákat is/ 22 millió Ft.-ot tett ki.

A nagyméretű felújítási munkákat a Főegyházmegye, az Önkormányzat anyagi támo-gatásából, és híveink nagylelkű adományiból tudtuk fedezni.
 
Plébánia és Közösségi Ház:
2002-ben újjáépült a templom közelében álló plébánia épülete, plébános lakással, irodával, közösségi helyiségekkel, hittan termekkel, és az alagsort is belakták a cserkészek. Az épület egyházmegyei, önkormányzati támogatással és a hívek jelentős anyagi támogatásával valósult meg, és otthont ad a közösségi és hitéleti tevékenység különböző formáinak.
 
Az ősök áldozatkészsége szolgáljon például mai híveinknek is!
 

            Összeállította a megjelölt források alapján:
Mayerné Lendváry Mária és Pluhár Károlyné/Bartos Márta
Kiegészítések: Morvay Árpád