Rákosszentmihályi Római Katolikus Plébánia

Iskolái elvégzése után a Budapest VIII. kerületi Adóhivatalban helyezkedett el. Már az 1870-es évek végén számtanácsos. Munkája során ismerkedett meg Almásy Pállal, aki abban az időben Szentmihály területének közel egyharmadát birtokolta társtulajdonosként feleségével, Almásy Malvinnal. Paulus üzleti ügyintézője lett Almásynak, így többek között a szent-mihályi parcellázási szándékát is ismerte. Ám 1882-ben Almásy meghal, a parcellázás ötlete az özvegyre marad, aki a megvalósításhoz Paulus segítségét kéri.
Paulus János 1890-ben létrehozza az "Almásy Pál Telep Egyesület"-et, azzal a céllal, hogy a területet értékesítsék. Közel 600 lakótelek kimérését végzik el, és megkezdik eladását hiteltámogatással. Az egyesület elnöke mindvégig Paulus János, illetve névváltoztatása után Pálfi János. A parcellázás során maga is területet vásárol, ismeretségi körében jelentős személyiségeket bíztat és nyer meg vásárlásra. Így azután a kisebb pénzű, többnyire hivatalnok vagy állami alkalmazott betelepülők mellett megjelenik egy jómódú, polgári, illetve vagyonos réteg is Szentmihály életében. 1892-ben községi képviselő lesz Csömörön, Szentmihály képviseletében. Szentmihály közigazgatásilag ebben az időben még Csömörhöz tartozott. 1893-ban Farkas Ignáccal létrehozzák a lóvasutat, melynek 1913-as megszűnéséig igazgatósági tagja, többször ügyvezető igazgatója. 1896 után egyik élharcosa lesz az önálló Rákosszentmihályért folyó küzdelemnek. Ennek a harcnak mind közigazgatási, mind egyházi vonalon részese; egyes területeken irányítója. Közéleti tevékenysége kiterjed az oktatás és a sport területére is.
Rákosszentmihály 1902-es önállóvá válása után még 33 évig képviselő testületi tag. Része volt a község Szabályrendelete megalkotásának. Több mint 30 utcát az ő javaslata alapján neveztek el. Szintén az ő javaslata volt az utcák számozási rendje. A község önállóvá válásakor meghatározó személyiség a határmegállapító bizottság munkájában. A BHÉV vonalvezetését irányító bizottságnak ő a vezetője. Harminc évig volt “Iskolaszéki tag”, ebből több mint húsz évig elnök. Vezetése alatt három új iskola épült Szentmihályon. Sokat tett a leánypolgári iskola 1902-es, és a fiúpolgári 1920-as létrehozásáért. Példamutató módon, élen járt a nagylelkűségben is: saját megvásárolt földterületéből jelentős részt átengedett a községnek, ezt a területet 1900. március 22-én “örök időkre” Paulus János térnek neveztek el. Emlékére a tér 1933-ban a Pálfi János tér nevet kapta. Az egyházi közösség kialakításában is jelentős munkát vállalt. Tagja és gyakorlatilag irányítója az idős és betegeskedő Regele János mellett a Templomépítési Bizottságnak. Gyűjtésből felépül a templom, amelyet 1902-ben szentelnek fel. Nevét az alapkőben elhelyezett okiratban megörökítették. Regele János halála után több mint húsz évig volt a római katolikus közösség Képviselő Testületének elnöke. Dokumentumtárunk 92/1904 iktatószámon őrzi ”A Rákosszentmihályi róm. kath. hitközség szabályai” címen az Egyházközség szabályzatát, melyet Pálfi János elnök állított össze. Érdekességképpen csak egy rövid idézet a 6.§-ból. “A hitközség tagjainak kötelmei. Minden egyes nagykorú hitközségi tag köteles a hitközség fenntartási, valamint a templom építési költségeihez évi összeggel járulni.” Ezen kívül is nagyon sok korabeli irat őrzi kéznyomát. Nagy érdeme volt a templom felépítéséhez szükséges gyűjtés megszervezésében, irányításában; később a fennmaradó adósság rendezésében. A község sportéletének beindítására 1899-ben sportegyesületet hoznak létre, melynek vezetésében ő is részt vesz. Közreműködött a szintén 1899-ben megalakított ”Iparos Egylet”, majd később az “Ipartestület” létrehozásában. Kapcsolatai révén az évek során több ismert személyiség telepedett le a községben: nyaraló vagy állandó lakhelyet létesített itt Szacsvay Imre, Pálmai Ilka, Pebrán Sári, Palásthy Irén, Basilidesz Mária és Zoltán. Életének 92-ik évében, 1947. november 11-én halt meg. Sírja a rákosszentmihályi öreg temetőben van. 2005-ben, születésének 150. évfordulója alkalmából a hálás rákosszentmihályi polgárok tiszteletére szép mellszobrot avattak a róla elnevezett téren, és rendezték sírját az öreg temetőben.
Összeállította: Morvay Árpád